A házasság felbontása
Feldúltsági elv
A magyar házassági bontójog az ún. feldúltsági elven alapul, azaz nem valamely fél vétkességének
vizsgálatán alapul a bontás, hanem házasság megromlásának és helyrehozhatatlanságának folyamata kerül a
bíróság fókuszába. Megjegyzendő azonban, hogy az erkölcsileg kifogásolható vétkes magatartásformák (pl.
alkoholizmus, megcsalás, bántalmazás), a bontáshoz kapcsolódó járulékos kérdésekkel kapcsolatos
jogviták (pl. szülői felügyeleti jog gyakorlása, lakáshasználat) bíróság általi eldöntésében általában értékelést
nyernek.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul
megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az
esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség
megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.
A fentiek alapján, amennyiben a házastársak jelentős ideje élnek külön, vagyis házastársi életközösségük
relatíve régóta megszakadt, a bírói gyakorlat a házasság megromlásának teljes és helyrehozhatatlan
megromlását vélelmezi.
Súlyosan kötelességértő magatartások esetén (pl. alkoholizmus, hűtlenség, durva tettleges bántalmazás
esetén), amennyiben azt az elszenvedő elfogadhatatlannak tartja, a házasság teljes és helyrehozhatatlan
megállapításának van helye. Amennyiben a házasságban ilyen kirívó magatartást egyik fél sem tanúsít,
hanem a felek elhidegülnek egymástól, a bíróság az elhidegülés folyamatát tárja fel a felek személyes
meghallgatása során.
A bíróság elutasítja a házasság felbontását, amennyiben nem állapítja meg, hogy a házasság teljesen és
helyrehozhatatlanul megromlott. Például az egyik fél megbocsát házastársának, és a felek nyilatkozatai
alapján van remény a házastársi kapcsolat helyreállítására.
A szabályozás abban tesz különbséget, hogy a házasság felbontása megegyezésen alapul vagy a házasfelek
között nincsen megegyezés.
Megegyezéses bontás
A bíróság ezt abban az esetben tartja megállapíthatónak, ha a felek befolyásmentesen és egyezően
nyilatkoznak arról, hogy a házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és helyreállítására nincs
kilátás. Ezen nyilatkozatok befolyásmentességéről a bíróság a felek személyes meghallgatása során
győződik meg.
A megegyezéses bontás másik alapvető feltétele az, hogy a felek a házasság felbontásának járulékos
kérdéseiben megegyezzenek:
- a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlásáról,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról,
- a gyermek tartásáról,
- a házastársi közös lakás használatárról, valamint –
- ez iránti igény esetén, a házastársi tartás kérdéséről
és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyja.
Megjegyzendő, ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében
nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.
A bíróság által jóváhagyott egyezségnek a bírói ítélettel egyező hatálya van.
Amennyiben a felek egyezően akként nyilatkoznak, hogy a házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul
megromlott, és helyreállítására nincs kilátás, valamint a házasság felbontásának járulékos kérdéseiben
megállapodtak, a bíróság a házasság megromlására vezető körülmények feltárása nélkül bontja fel a felek
házasságát.
Nem megegyezésen alapuló bontás
Nem megegyezésen alapul a bontás, amennyiben
- valamelyik fél ellenzi a házasság felbontását,
- ha valamely fél kívánja a házasság megromlásához vezető körülmények feltárását,
- a felek között vitatott valamely járulékos kérdés rendezése.
Ekkor a bíróság a vitatott kérdésekben részletes bizonyítást folytat le.
A kiskorú gyermek érdeke
A bíróság a házasság felbontásának tekintetében is mérlegeli a gyermek érdekét. Azokat a házasságokat,
amelyek esetében van remény a házasság helyreállítására, a bíróság a felbontás iránti kérelmet elutasítja. A
teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságokat azonban a bíróság tekintet nélkül a kiskorú
gyermek teljes családban való felnövekedésének érdekére felbontja.
A szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának
rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie.
Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés
egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.
Közvetítői eljárás
A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a
bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések
megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás
eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.
Eljárásjogi kérdések
A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak a másik házastárs ellen, személyesen kell megindítania.
Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül indíthat pert az a házastárs is, aki cselekvőképességében a
perindítás tekintetében részlegesen korlátozott. Ha a házastárs cselekvőképtelen, a pert nevében a
gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.
A házassági bontóper járásbírósági hatáskörbe tartozik. Alperes lakóhelye/tartózkodási
helye/munkahelye/székhelye szerinti illetékessége mellett a házastársak utolsó közös lakóhelye szerint
illetékes bíróság előtt is megindítható.
A házasság felbontása iránti kereset az alább keresetekkel kapcsolható össze:
ugyanarra a házasságra vonatkozó érvénytelenítési keresettel,
- a házastársak gyermekének tartására,
- a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére,
- kapcsolattartásra,
- a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére,
- a házastársi tartásra,
- a házastársi közös lakás használatának rendezésére,
- a házastárs névviseléstől való eltiltására vonatkozó keresettel.
A bíróság a per bármely szakaszában, különösen a perfelvételi tárgyaláson, megkísérli a felek békítését. Ha
a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
Az eljárás két szakaszból áll: az első része a perfelvételi szakasz, amely a bizonyítási eljárás előkészítésére
irányul, a második része az érdemi szakasz, melynek során a bíróság bizonyítást folytat le, és eldönti a
jogvitát. Megegyezéses bontóper esetén az ítélet egy tárgyaláson is meghozható, amennyiben van kiskorú
gyermeke a feleknek, legalább két tárgyalást tart a bíróság.
Különleges jogvédelmi eszközt, ideiglenes intézkedés kérhető a perben – különösen a kiskorú gyermek
érdekében, valamint a bíróság erre irányuló kérelem hiányában is határozhat ideiglenes intézkedéssel
különösen
- a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése,
- a szülői felügyelet gyakorlása,
- a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, és
- a házastársak lakáshasználatának
kérdésében.
A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes
körülmény mérlegelése alapján határoz. A házasság felbontásának illetéke 30.000,- Ft.
Házassági vagyonjogi per – a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti
kereset kivételével – a házassági perrel nem kapcsolható össze.
