A törvényes vagyonjogi rendszer azt jelenti, hogy a házastársak vagyonjogi viszonyaira vonatkozó rendelkezéseket az irányadó jogszabály, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény tartalmazza. Ha a felek a vagyoni viszonyaikat külön, házassági vagyonjogi szerződésben rendezik, akkor a házassági vagyonjogi szerződés szabályai vonatkoznak rájuk.
A törvényes vagyonjogi rendszerben két alvagyon előfordulása lehetséges: a házastársak közös vagyona vagy valamelyik fél különvagyona.
Életközösség
A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
Fontos kiemelni, hogy csak a „jogi értelemben” vett élettársak esetén kezdődik meg az életközösség házasságkötés előtt. A „jogi értelemben vett” élettársi kapcsolat definíciója: két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségbe. A hangsúly azon van, hogy az élettársaknak együtt kell élniük érzelmi és gazdasági közösségben.
Házastársi közös vagyon
A házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A közös vagyonba nemcsak a vagyontárgyak (pl. pénz, értékpapír, ingóságok) tartoznak bele, hanem jogok (pl. holtig tartó haszonélvezeti jog, jelzálogjog), követelések, illetve a vagyon passzív elemei, pl. a tartozások (pl.: egyéni vállalkozó házastárs adóssága), társasági részesedések (pl.: kft. üzletrész). Szintén közös vagyon az egyik házastárs által szerzett nyeremény, fogadással nyert összeg, kitüntetés, egyéb vagyoni juttatás. Közös vagyon a menyasszonytánc-pénz is, illetve a vagyoni kártérítés. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, pl.: bérleti, haszonbérleti díj, osztalék, valamint a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei, és közösen viselik a házastársak a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat főszabály szerint. Ez alól kivételt jelent: ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés az abban részt nem vevő házastárssal szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.
A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.
A házastárs különvagyona
Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
A házastárs különvagyonához tartozik
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; idetartozik a hagyomány, kötelesrész, halál esetére szóló ajándék is;
- a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; DE: nem tartoznak ide az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges nagy értékű berendezések (pl. ultrahangos készülék), és a hobbiból gyűjtött nagy értékű tárgyak (pl.: bélyeggyűjtemény, vadásztrófeák, könyvritkaságok), valamint a személyhez tapadó, de értéküket tekintve a házastársak vagyoni összértékéhez képest kiemelkedően magas (pl.: nercbunda, aranyóra) értéktárgyak, ezek a kivételek mind a közös vagyonhoz tartoznak;
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A különvagyon terhei és tartozásai
A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.
A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.
A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,
- amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
- amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
- amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
- amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.